Visszérbetegség kezelése
A visszérbetegség belgyógyász, sebész és bőrgyógyász közreműködését egyaránt igényli, ugyanakkor az eredményes visszér kezelés a betegtől is életmódváltást követelhet meg és a mindennapi tevékenységekre való odafigyelést igényli.
Visszér kezelés életmódváltással
A visszér problémák orvosi kezelése mellett szinte minden esetben fontos az életmódváltás, de a visszerességre hajlamos családokból származó egyéneknek is célszerű olyan életvitelt folytatniuk, amely nem fokozza az alsó végtagokban a vér pangását.
Visszér ellen olyan munkát kell választani a betegeknek, amelynél nem kell tartósan állni, fizikailag jelentősebben nem megterhelő, illetve mód van munka közben egy kis sétára, az izompumpa rendszeres működtetésére. Tartózkodni kell tehát a nehéz fizikai munka végzésétől, a cipekedéstől, ami fokozza a vénák telődését.
A túlsúly is lényegében úgy működik, mintha egész nap plusz súlyokat hordozna a beteg, fontos tehát a súlykontroll, és a rostokban dús táplálkozás.
Sportolás visszeresség ellen
Olyan sportot válasszon, amelynél szintén nem kell tartósan álló helyzetben lenni és fizikailag nem túlságosan megterhelő! A sportok közül az úszás a legelőnyösebb, de a kerékpározást, a kondicionáló tornákat is jónak tartják.
A meleg hatása kedvezőtlen, mivel hatására kitágulnak a vénák, a billentyűk elégtelenül záródnak, ami fokozza a pangást. A meleg fürdővíznél mindenképpen kedvezőbb a nem túl meleg vizes zuhanyzás. Az egyéb direkt hőhatást is kerülni kell, úgymint a hősugárzót, a szaunázást vagy a napozás. A padlófűtés hatásáról megoszlanak a vélemények.
Magas-sarkú cipő viselésekor nem működik megfelelően az izompumpa, súlyos visszértágulatban szenvedőknél semmiképpen nem ajánlott hordásuk, helyettük puha, kényelmes, ideálisan 3-4 centiméter sarokmagasságú cipő javasolt. A szűk ruházatra is igaz, hogy keringésre kifejtett káros hatásuk miatt kerülni kell viselésüket.
Visszér ellen torna
Már a veszélyeztetettek számára is javasolható a rendszeres visszértorna. Ez olyan gyakorlatok sorozatát jelenti, amelyekkel átmozgathatóak a lábszárizmok, így az alsó végtagi pangás ellen hatnak. Ilyen tornagyakorlatok lehetnek a következők:
- Végezzen bokakörzéseket fekvő helyzetben!
- Végezzen bicikliző lábmunkát fekvő helyzetben!
- Fekvő helyzetben fogjon meg lábaival valamilyen tárgyat (pl. könyvet), és emelgesse azt!
- Váltakozva álljon előbb lábujjhegyére, majd sarokra!
A tornagyakorlatokhoz hasonló hatással bír a hideg vizes, vagy a váltott hideg-melegvizes, alulról felfelé történő lábzuhany.
Ha éppen nem mozog, akkor is figyeljen testhelyzetére! Tartós üléskor a lábakat fel kell polcolni, sőt fekvéskor is célszerű a lábakat alátámasztani, esetleg az ágy láb felőli végét megemelni körülbelül 10 centiméterrel.
Az életmódtanácsokhoz tartozik a láb bőrének gondos ápolása, például a sarok berepedéseinek elkerülése, a körmök elővigyázatos pedikűrözése, megelőzve az apró sérüléseket, melyek különböző szövődmények előidézői lehetnek. Hasonló okból fontos a gyakran előforduló lábgombafertőzés megelőzése, illetve gondos kezelése.
Kompressziós kezelés visszeresség ellen
A visszérbetegség minden stádiumában használatos az úgynevezett kompressziós kezelés, azaz a lábszár összenyomásával az izompumpa segítése, a tágult erek falának támogatása. Ennek több módja is létezik. Az enyhébb formákban az ún. I. fokozatú rugalmas harisnya viselése ajánlott, mely jelenleg Magyarországon recept nélkül is beszerezhető. Előrehaladottabb betegség esetén II. fokozatú kompressziós harisnyát, vagy különböző megnyúlású fáslit (rugalmas pólya) írhat fel a belgyógyász-angiológus, a sebész vagy a bőrgyógyász. A kompressziós kezelés célja az izompumpa támogatása, illetve a szövetek között pangó vér mennyiségének a csökkentése. A billentyűk záródása ilyenkor javul, és fokozódik a szövetek oxigénnel való ellátottsága.
A RUGALMAS PÓLYA (FÁSLI) FELHELYEZÉSE
A rugalmas pólya felhelyezése gyakorlatot igényel, betanítását az orvos vagy gyógytornász végzi. Felhelyezése felkelés előtt, fekvő vagy ülő helyzetben kell, hogy történjen. A feltekerést a lábujjak tövénél kell elkezdeni és a térdig folytatni, belevéve a sarkakat is, olyan módon, hogy a pólyamenetek egymást tetőcserép-szerűen félig átfedjék. Fontos a helyes alkalmazás, mert a nem megfelelő, túl szoros pólyázás ártalmas lehet, a túl laza pedig hatástalan.
A pókháló visszeresség
A pókháló visszeresség, vagy más néven seprűvénák ritkán okoznak panaszokat, viszont esztétikailag igen zavaróak lehetnek, emiatt sok beteg szeretne megszabadulni tőlük. Ezen seprűvénák miatt nem javasolunk műtétet, megszüntetésük lézeres úton, injekciós kezeléssel vagy apró bemetszésekkel járó plasztikai beavatkozással lehetséges.
"Direkt" lézeres visszér műtét
A lokális vagy „direkt” lezeres visszer kezeles során úgynevezett vaszkuláris lézereket használunk. Lézeres visszér műtét során a kiserek elzáródása következik be, mivel a lézer fénye a vérfestékben nyelődik el. Az erek a lézer kezelés után még néhány hétig látszanak, bár már keringés nincsen bennük. Az elzáródott kis erek lassan felszívódnak, nyom nélkül eltűnnek. A beavatkozás után átmeneti bőrpír, kékeszöld foltok előfordulhatnak.
Injekciós visszér kezelés
A 2 mm-nél vastagabb erek elzárására a lézer kevésbé hatásos, ezekben az esetekben jön szóba az úgynevezett visszér szkleroterápia alkalmazása. Ennek lényege, hogy az erekbe beadott injekció gyulladást okoz a kis erek falában. A kezelést követően alkalmazott kompressziós harisnya vagy fásli – melyet ilyenkor tartósan viselnie kell a betegnek – összenyomja ezeket az ereket. A kis ágak fala összetapad, keringés így végleg megszűnik bennük. Hátránya, hogy a visszér injekciós kezelést általában meg kell ismételni a kívánt állapot eléréséhez, előnye azonban a direkt lézeres visszér műtéttel szemben, hogy kisebb a visszamaradó bőrelszíneződés esélye.
Visszérre krém vagy kenőcs
A visszerek kezelésére sokan elsősorban a különböző visszér krémek vagy gélek közül választunk. A visszér kenőcsök évezredek óta használt gyógyszerformák. Hatásuk azon alapul, hogy bőrünk kiválaszt és felvesz anyagokat. Így képes arra, hogy a krémekbe, kenőcsökbe kevert hatóanyagokat is felszívja, és eljuttassa a bőr alatti rétegekbe.
A visszér elleni krémek és kenőcsök használatának előnyei: a hatóanyag teljes egészében oda kerül és ott fejti ki hatását, ahol szükség van rá. Sőt, mindezek miatt komolyabb mellékhatásokkal sem igazán kell számolnunk. A visszér kezelésében azonban a lokális készítmények mellett a szájon át szedhető, érvédő hatású szereknek is fontos szerep jut.
Az egész napos megerőltető munka után sajgó lábainknak valódi felüdülést nyújthat egy alapos bedörzsölés. Szintén ebből a megfontolásból tartalmazhat némelyik készítmény fájdalomcsillapító összetevőt is.
A visszér kenőcsök és krémek hathatnak az erekre is: a hatóanyagok egy része az érfalakra fejt ki hatást, javítva azok tónusát, míg más részük csökkenti a hajszálerek áteresztőképességét (permeabilitását).
Míg viszont a fájdalomcsillapító vagy a hűsítő hatás eléréséhez elég egyetlen bedörzsölés, az erek javulását csak hosszú hetek vagy hónapok kezelésétől várhatjuk. A visszér kezelésére ajánlott krémekbe néha véralvadásgátló anyagot is kevernek, hogy elejét vegyék a lelassult keringés miatti mikroszkopikus méretű vérrögök kialakulásának.
A visszérproblémák kezelésére szolgáló krémek és kenőcsök hatóanyagai között sok természetes anyagot találunk, melyek évtizedek, évszázadok óta ismertek az erekre kifejtett hatásukról. Ilyen például a leggyakrabban alkalmazott vadgesztenye, amelynek kivonata vízhajtó, gyulladáscsökkentő és érvédő (vazoprotektív) hatású.
A rutin, rutozid vagy flavonoid is több készítmény hatóanyaga. Megtalálható a citrusfélékben, a kerti ruta nevű gyógynövényben és a hajdinában is, és tiszta formában elsőként a C-vitamint kutató Szent-Györgyi Albert állította elő.
A visszérre használt krémek és kenőcsök hatását más terápiás módszerekkel – szájon át szedhető érvédő készítményekkel, tornával, gyógyharisnyával – is ki kell egészítenünk, ha komolyabb panaszaink vannak!
Visszér tabletta szedése, gyógyszeres kezelés
Gyógyszeres kezeléssel a visszérbetegség nem oldható meg, azonban a kezelés elengedhetetlen kiegészítője lehet. Azon esetekben, amikor az életmód rendezése, illetve a kompressziós kezelés már nem elegendő, különböző gyógyszerek segítenek a vizenyő csökkentésében és az ezekkel járó panaszok enyhítésében. Többféle gyógyszer használatos, melyek a hajszálerek áteresztőképességét csökkentik.
Visszér műtét
A panaszokat okozó visszerek eltüntetésére a sebészeti beavatkozás ajánlott. Ennek során igen apró, néhány mm-es metszéseken át távolítják el a panaszokat okozó tágult visszereket. Műtét után a kompressziós kezelés alkalmazása javasolt meg egy ideig.
Mikor kerüljön sor a visszér műtétre?
A visszérbetegségek hagyományos sebészeti kezelése a nagyobb tágult felületes vénák eltávolítását jelenti, amelyek az esztétikai szempontokon túl már panaszokat is okoznak, vagy szövődményekkel fenyegetnek (visszér gyulladás, mélyvénás trombózis, vénás lábszár fekély). A műtéti technikák fejlődésével napjainkban már a bőr jelentős megkímélésével, minimális terheléssel történnek ezek az operációk. Ezek egyike során a sebész kis bőrmetszéseket ejt, ezen keresztül horgolótű alakú eszközt akaszt a véna falába, így távolítja el a tágult érszakaszt. Un. endovaszkularis sebészeti eljárások közé tartozik az ér üregébe bevezetett termokatéterrel történő abláció, a lézeres vagy rádiofrekvenciás visszérműtét által az ér elzárása is. Súlyos visszér betegség esetén lekötik a tágult vénák nagyobb vagy mélyebb vénákba való beömlése előtti szakaszát esetleg kombinálva az endovaszkularis eljárással.
Viszeresség következményei
A visszértágulat enyhébb formáiban sem csak esztétikai probléma. A betegség ugyanis nemcsak súlyosbodhat, hanem gyakran felületes visszérgyulladáshoz, ritka esetben pedig akár fekélyhez is vezethet. Gyakori szövődmény: a felületes visszér gyulladás.
A felületes visszér gyulladás
A felületes visszérgyulladás (Thrombophlebitis superficialis) igen gyakori szövődmény visszértágulat esetén. Általában az alsó végtagon megjelenő hosszanti vörös csík, vagy több piros folt jelzi a betegséget. A bőrpanaszok helyén, a bőr alatt tapinthatóak a gyulladt vénák, melyek nyomás érzékenyek. A betegség általában hőemelkedéssel jár és a bokák dagadása kíséri. Fontos ilyenkor minél hamarabb biztonsággal eldönteni, hogy nem egy mélyen fekvő véna vérrög okozta elzáródásáról, azaz mélyvénás trombózisáról van-e szó, hiszen ez utóbbi életveszélyes állapot, melynek szövődményeként tüdőembólia is kialakulhat. Ezzel ellentétben a felületes visszér gyulladás nem súlyos betegség, sok esetben műtét nélkül is meggyógyul pár nap vagy hét alatt. Bár ilyen esetekben is sokszor képződik vérrög, veszélyes trombózisról csak a mély vénák vérrög okozta elzáródása esetében beszélünk.
Leggyakrabban a tágult visszerek gyulladnak be ilyen módon, de a normál ereknél is létrejöhet. Ritkább esetben kialakulhat szkleroterápiát vagy visszér műtétet követően is. Bár a felületes visszérgyulladásban a vérrög nem fenyeget elsodródással, ezáltal tüdőembólia kialakulásának veszélyével sem, fontos a gyulladás orvosi kezelése, hiszen a gyulladásos folyamat ráterjedhet a mély vénákra is. Ellentétben a mélyvénás trombózissal, ahol a beteg nem kelhet fel, itt kifejezetten javasolt a séta, a járógyakorlatok végzése. Nyugalmi helyzetben (ülve vagy fekve) fontos a láb megemelése, hogy elősegítse a vér szív felé folyását. Mindezek mellett oda kell figyelni a bő folyadékfogyasztásra, mivel a csökkent bevitel megnöveli a trombózisveszélyt. Az életviteli szabályokra való odafigyelés mellett visszér kenőcsök, tabletták alkalmazása, továbbá fásli viselése is indokolt lehet.
A legsúlyosabb szövődmény: a lábszárfekély
A lábszárfekély (Ulcus cruris) a visszér betegségek végstádiuma, amikor olyan nem gyógyuló seb alakul ki a láb bőrén, amelynél már több mint hat hete fennáll a bőr körülírt hiánya. A lábszárfekély kialakulásának hátterében mintegy 70 százalékban áll visszeres keringési zavar, a fennmaradó 30 százalékot verőeres szűkület, cukorbetegség, beidegzési zavar, speciális bőrbetegségek, súlyos ízületi panaszok, daganatok okozzák. Ezen kiváltó okok többnyire kombináltan vannak jelen.
Leggyakrabban a legrosszabb vérellátottságú, nagy nyomásnak kitett bokakörnyéki területeken kezdődnek, típusos esetben rossz gyógyhajlamot mutatnak, méretük fokozatosan növekszik. Nemcsak a seb begyógyítása nehéz és hosszadalmas feladat, hanem a kiújulás megelőzése is legalább olyan nagy kihívás orvosnak, nővérnek, betegnek egyaránt. Fontos a kiváltó ok, a vénás keringési elégtelenség korábbiakban részletezett kezelése, a kompressziós kötések, vizenyőcsökkentő gyógyszerek, az esetleges műtét alkalmazása.
Visszér műtét és sebápolás
Sor kerülhet műtétre alkalmas esetekben a tágult visszér eltávolítására vagy megszűntetésére. Amennyiben kielégítő oxigénellátottságú, tiszta alapú, gyulladástól mentes sebről van szó, bőrátültetés is mérlegelhető.
A lábszárfekély helyi kezelésének alapja a seb és környékének tisztántartása. Naponta legalább egyszer el kell végezni a fekély átkötözését. A kötéscserét egyes betegek egy idő után önmaguk végzik, rendszeres orvosi kontroll mellett. A sebet a mindennapi tisztálkodás alkalmával steril fiziológiás sóoldattal vagy folyóvízzel ki kell mosni.
Magának a fekélyes sebnek a kezelésére rendelt ecsetelőt, kenőcsöt, valamint a különböző speciális sebfedőket annak alapján választja ki a kezelő orvos, hogy milyen a seb mérete, mélysége, a sebágy tisztasága, illetőleg lepedékessége, hámosodási foka.
Visszérbetegség és a krónikus vénás elégtelenség
A vénás megbetegedések felosztásának alapja az a morfológiai és patológiai kettősség, miszerint az emberi testben felületes és mélyvénás rendszer működik, továbbá mindkettőnek akut és krónikus megbetegedései ismertek.
Ennek alapján akut és krónikus vénás elégtelenséget különböztetünk meg, amelyet mind a felületes, mind a mélyvénás rendszer betegségei előidézhetnek.
A diagnosztikai lehetőségek mind az akut, mind a krónikus vénás elégtelenségben azonosak. A kórkép típusától függően választhatunk az alábbiak közül.
Kockázati tényezők: életkor, női nem, elhízás, családi halmozódás
Kórtörténet: trombo-embóliás betegség a családban, fogamzásgátlók, szív- és vesebetegség
CEAP-beosztás:
„C” = klinikai tünetek
„E” = etiológiai faktorok
„A” = anatómiai felosztás
„P” = patofiziológiai beosztás
Patofiziológia: reflux, obstrukció, vénás hipertenzió
- C2-ben még lehet normális a nyomás, C3-tól hipertenzió jellemző (lásd CEAP klasszifikáció; C = CEAP)
- C3-6: oedema, bőrelváltozások, pigmentáció, ekcéma, atrophie blanche, lipodermatosclerosis, fekélyek
- C6 prevalencia: 0,1-0,5%
Diagnosztikus vizsgálatok:
- fizikális vizsgálat: a rendellenességek leírásával
- színes duplex scan: anatómia, billentyű inkompetenciák – reflux, összenyomhatóság – elzáródások
A KRÓNIKUS VÉNÁS ELÉGTELENSÉG FORMÁI
Általánosan elterjedt, a lakosság 30-35%-át érinti.
A varicositasra hajlamosító tényezők:
- álló testhelyzet
- genetikai determinatio
- hormonális hatások
- graviditás
- anticoncipiens
- hasűri, medencei vénás elfolyási nehezítettség
- terhesség
- v.iliaca, v.cava inf.thrombosis
- térszűkítő folyamatok (tumor, ascites)
- székrekedés
- elhízás
A krónikus vénás elégtelenség tünetei
Szubjektív (funkcionális) tünetek:
- nehézségérzés
- feszülésérzés
- melegségérzés
- dagadásérzés
- fáradékonyság
- paraesthesia
- viszketés
- rendszertelen lábszárgörcs
- állandó tompa fájdalom: claudicatio venosa
- ún. „nyugtalan” láb syndroma
Objektív (organikus) tünetek:
- a különböző varicositas típusok valamelyikének önálló vagy kombinált megjelenése
- a fentiek szövődése kezdődő mélyvénás elváltozásokkal
- corona phlebectatica paraplantaris
- varicophlebitis
- reverzibilis oedema
- hyperpigmentatio
- induratio v. dermatosclerosis
- vénás pangás okozta dermatosis: száraz ekzema, nedves ekzema
- bőratrophia
- atrophia”blanche”
- irreverzibilis oedema
- hyperceratosis
- pachydermia
- ulceratio
A varicositás kialakulása során fellépő morfológiai és funkcionális elváltozások
- vénafal tágulat
- billentyű elégtelenség
- reflux kialakulása
- vénás hypertonia
- varicositas
A varicositas megjelenési formái
- Vénatörzs visszeresség az alsó végtagokon egy hosszú és egy rövid lefutású vénatörzs található (v. saphena magna, v. saphena parva)
- Mellékág visszeresség az előbb megnevezett vénatörzsek oldalágainak tágulatai
- Összekötő vénák visszeressége a felületes és mélyvéna törzsek közötti perforáns vénatágulatok
- Bőr alatti hálózatos (retikuláris) bőrértágulatok
- Seprűszerű, póklábszerű bőrértágulatok
Megelőzés, gondozás
- Testkultúra, normál testsúly tartása
- Aktív mozgás, az életkornak megfelelő sportokban való részvétel
- Tusmasszázs, úszás
- A megelőzést szolgáló elasztikus harisnyák viselése (nem gumiharisnya)
- A vénás keringést serkentő tornagyakorlatok rendszeres végzése
A krónikus vénás elégtelenség kezelése
A kiváltó vénás alapbetegség típusától függően változó, de valamennyi kezelési mód kiegészítendő az ún. bázisterápiával, amely kompressziós kezelésből és aktív mozgásból áll.
A választandó terápia minden esetben az elváltozások morfológiai megjelenési formáihoz és a
betegség előrehaladottságát kifejező klinikai stádiumbeosztáshoz igazítandó!
A varicositas kezelési lehetőségei:
- komplex konzervatív kezelés
1. a) gyógyszerek (venotonikumok, flebotonikumok)
- (pl. mikronizált tisztított flavonoid frakció (diozmin) pl Detralex 2×3 2×2 2×1 tbl vagy pl. Venotec 2×1 tbl)
- b) masszázs:
- kézi, hidroterápia, intermittáló pneumatikus kompresszió,
- c) mozgásterápia:
- úszás, torna, séta, turisztika, kerékpározás,
- d) kompressziós kezelés:
- elasztikus pólyák, adaptált kompressziós fokozatú rugalmas harisnyák.
- Injekciós kezelés (szkleroterápia)
- elsősorban kozmetikai jelentőségű vénatágulatok kezelésére (mellékág visszeresség)
- bőr alatti hálózatos visszeresség, seprűszerű, póklábszerű bőr értágulatok eseteiben
- Sebészi kezelés (érsebészeti jártasságú sebész szakorvos)
- a vénatörzs és összekötő véna visszeresség megszüntetésére az elégtelen billentyűzetű vénaszakasz eltávolítása kis metszésekből a kozmetikai szempontok messzemenő figyelembevételével
CEAP beosztáshoz igazított terápiás alapelvek
0 – a vénás megbetegedésnek nincs klinikai tünete (látható, vagy tapintható jele)
- I. fokozatú kompressziós kezelés, (venotonicumok)
1 – a teleangiectasiák vagy reticularis vénás
- liquid szkleroterápia
- I. fokozatú kompressziós kezelés
2 – varicosus vénák: ha nem okoznak panaszt nem kell kezelni. Tüneteket okozó varicosus vénák:
- műtét vagy foam szkleroterápia
- II. fokozatú kompressziós kezelés, (venotonikumok)
3 – oedema
- II. kompressziós kezelés, venotonicumok
- műtét
4 – vénás betegség okozta bőrelváltozások (pingmentatio,vénás ekzema,lipodermatosclerosis)
- II.-III. fokozatú kompressziós kezelés, venotonicumok, bőrgyógyászati kezelés
- műtét
5 – a fenti bőrelváltozások és gyógyult lábszárfekély
- II.-III. kompressziós kezelés, venotonicumok, bőrgyógyászati kezelés
- műtét
6 – a fenti bőrelváltozások és florid lábszárfekély
- műtét
- II.-III. kompressziós kezelés, venotonicumok (sulodexide, MPFF), bőrgyógyászati kezelés
- plasztikai sebészeti kezelés.
Forrás: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
A vénás rendszer megbetegedései. Készítette: A Sebészeti Szakmai Kollégium
hétköznapokon 16-17 óra között hívható egyébként pedig használja a kapcsolat gombot!