Az alsó végtagi duplex sonografia, a katéteres thrombolysis, a thrombectomia, a vénás stent alkalmazása, a varicositas endovénás kezelésének bevezetése, valamint a CEAP osztályozás elterjedése a sebészi nómenklatúra pontosítását igénylik.

Az alsó végtagi vénák három rendszerbe sorolhatók, ezek együtt, egyetlen hálózatot hoznak létre. Ez magába foglalja a felületes, a mély és az összekötő, más néven perforáns vénákat.

Az artériákat kísérő mélyvénák egészen a v. popliteáig kettősek. A bőr alatti szövet tartalmazza a saphena vénákat és annak oldalágai, melyeket lefelé az izom fascia, felfelé a saphena fascia határol. Ez utóbbi fascia az UH vizsgálatok során jól látható és haránt metszetben a másikkal együtt, egy egyiptomi szem ábrázolásra emlékeztető képet ad (eye of Horus). Amennyiben egy adott combon két ilyen átmetszetet látunk, úgy az egyik a v. saphena magnának, a másik a v. saphena magna accessoria anteriornak (antero-lateral branch) felel meg. A saphena fascia a saphena vénát borítja és a lábháton kezdődik. Korábban ezt a réteget különböző nevekkel jelölték „fascia superficialis“, Colles-, Scarpa-, subcutan pseudofascia, a mély fascia felületes rétege, stb. Ez a hártyás réteg a ligamentum inguinalétól egészen a lábhátig tart, míg hátul a gluteális hajlati redőtől a sarokig terjed.

A compartimentum saphenum un. interfascialis vénát (venae saphenae), kisérő ideget és artériát is tartalmaz. A rádiófrekvenciás abláció vagy laser-műtét során a hűtés, fájdalomcsillapítás, ill. a véna fal katéterhez préselése céljából alkalmazott anaestheticum oldatot ebbe a térbe adjuk be.

Venae saphenae accessoriae felületes véna szakaszok, amelyek a v. saphena magnával és parvával párhuzamosan, annak gyakran közelében, de annál felületesebben futnak.

A venae perforantes (perforator, perforáló) megjelölés az izom fasciát átfúró, a felületes vénákat a mélyekkel összekötő ereket jelöli. Míg a venae communicantes (communicans) megjelölés a fasciát át nem fúró összekötő vénákra vonatkozik.

A plexus venosus subcutaneus-t tartalmazza a felületes, saphena rendszerhez tartozó vénákat. A subfascialis vénák a mélyvéna rendszerhez tartoznak, amely az intermuscularis vénákat és intramuscularis vénákat is tartalmazzák. A perforans vénák (venae perforantes) ezt a plexust a felületesebbekkel kötik össze.

A CEAP osztályozás olyan megjelöléseket tartalmaz, amelyek ezekhez a szintekhez kapcsolódnak: teleangiectasia és reticularis vénák (P1) a bőr szinthez tartozik, a venae saphenae (P2-4), és a nem saphena varicosus vénák (P5) a hypodermális szinthez tartoznak, és végül a mélyvénák, továbbá a medencei és izomvénák a subfascialis réteghez tartoznak.

Az alsó végtag teljes felületes rendszere három, egymástól független hálózatra osztható, a saphena magna, parva és a systema venosum laterale-ra, amelyek egymással a venae communicantes-eken keresztül gazdag összeköttetésben állnak.

A v. saphena parva (small saphenous vein) rendszere

A parva törzs lábfej laterális részével párhuzamosan fut proximalis irányba, majd a külboka mögé fordul és a nervus suralis-szal együtt az alsó harmadon, majd a nervus cutaneus surae medialisszal a középső és felső harmadban, a lábszár hátsó oldalán halad proximalis irányba. A fascia poplitea-t átfúrja, majd a fossa popliteában a vena poplitea-ba ömlik (gyakran 2-7 cm-el a popliteális hajlító vonal fölé nyúlik). Az itt leírt anatómiai variáció az esetek mintegy 60%-ára érvényes. Az esetek egy további 30 %-ában a vér valamely kommunikáló vénán keresztül, mint extensio cranialis folytatódik és Giacomini vénaként ömlik a vena saphena magna-ba. Végül a fennmaradó 10%-ban a vér a venae gastrocnemii-n és perforans vénákon keresztül jut a mélyvénákba.

A vena saphena parva rendszerint 3 mm tág, 7-13 billentyűt tartalmaz, az utolsó billentyű közvetlenül a poplitealis beömlés előtt helyezkedik el. Egy apró artéria kíséri az „artéria saphena parva“, amelyet először 2004-ben Schadeck írt le. Klinikai jelentőségét az adja, hogy véletlen sclerotizálása jelentős bőrnecrosist okozhat. Az extensio cranialis az esetek 95%-ában megtalálható.

Vena saphena magna (great saphenous vein) rendszer

Ez a leghosszabb véna az emberi szervezetben, a lábfej medialis oldalán ered, majd a malleolus medialis előtt a nervus saphenus-szal együtt fut és a lábszár medialis oldalán haladnak tovább proximális irányba. Itt nagyobb oldalágak, a vena saphena magna accessoria posterior (cruris) és anterior (cruris) ömlenek bele. A saphena törzs medial felöl kerüli meg a térdizületet, ahol a nervus saphenus a comb mélyébe fordul. A vena saphena magna a comb belsõ oldalán fut tovább, a lágyékhajlat előtt a fascia lata-t a hiatus saphenus-nál (korábban “fossa ovalis”) átfúrja és a canalis femoralis-ban lévő vena femoralis communis-ba ömlik. A vena saphena magna kalibere 3-4 mm, 10-20 billentyűt tartalmaz, többségüket a lábszáron.

Vena saphena magna accessoria anterior (antero-lateral branch). Bármelyik véna, amelyik a vena saphena saphena magna-t lefutása során elölről kíséri, és nincs vele egy compartmentben, vena saphena magna accessoria anterior-nak nevezhető. Különbség a valódi vena saphena magna és az anterior accessoria között az, hogy az utóbbi felületesebben helyezkedik el, de gyakran egymáshoz nagyon közel fekszenek.

Vena saphena magna accessoria posterior (potero-medial branch – combon, posterior arch – lábszáron). Bármely olyan véna, amelyik a vena saphena magna-t dorsomedialisan a lábszáron vagy a combon, rendszerint a compartimentum saphenum-on kívül kíséri vena saphena magna accessoria posterior ként jelölhető. Az a szakasz, amelyik a lábszár hátsó felszínén fut, a belboka mögött ered, a vena saphena magna-ba a fossa popliteától distalisan ömlik, azonos a korábban “vena arcuata posterior, vena arcuata cruris posterior, Leonardo-véna” néven jelölt érrel. Ennek a vénának a jelentőségét a venae tibiales posteriores-ba ömlő “Cockett-perforansok” (venae perforantes cruris posteriores) adják. Ezek az esetek 8-20 %-ában vannak jelen.

Junkcio saphenofemoralis. A vena saphena magna torkolata a vena femoralis communis-ba, a fascia cribrosa (a fascia lata része) alatt a hiatus saphenus mélyében helyezkedik el. A sapheno-femorális beömléshez közel a valvula terminalis a vena saphena magna utolsó billentyûje, amely a véna végétől 1-2 mm-re helyezkedik el és az esetek 94-100 %-ában megtalálható. Innen 3-5 cm-el distal felé haladva találjuk a valvula preterminalis-t. Ehhez a confluens regióhoz tartoznak az ide ömlő oldalágak. Ezen összeömlés a lágyék hajlat szintjében helyezkedik el és az alábbi vénák ömlenek ide:

– vena circumflexa ilium superficialis,

– vena sahena magna accessoria anterior et posterior (esetenként az összeömlésnél distalisabban csatlakozik a v. saphena magnába),

– vena pudenda externa superficialis,

– vena epigastrica superficialis,

– vena circumflexa femoris anterior (esetenként distalisaban ömlik a v. saphena magnába). Összességében az a tapasztalat, hogy az esetek 75 %- ában ezek az oldalágak valóban a vena saphena magna beömlő szakaszának ívébe ömlenek, míg a többi esetben vagy a saphena törzsébe, vagy direkt a vena femoralis communis-ba, vagy v. saphena magna accessoria-ba.

Intersaphenózus vénák

Vena intersaphena vagy venae intersaphenae. Egy vagy több kisebb véna a végtagon ferdén haladva a vena saphena magna-t és parva-t köti össze. A vér áramlása rendszerint a vena saphena parva felől a magna-ba irányul.

Lateralis véna rendszer

A comb és a lábszár subcutan rétegének véna hálózata, amely a leépült, embrionalis vena marginalis maradványa. A véráramlás rendszerint a comb proximalis része felöl distal felé, a vena perforans genus lateralis-ba ömlik. További perforans vénák a systema venosum laterale-t közvetlenül a comb és lábszár lateralis izomvéna plexusába, vagy egyenesen – a vena pefrorans lateralis gastrocnemiin keresztül a mélyvénába vezetik. Ezt a rendszert a vena circumflexa femoris anterior a vena saphena magna-val köti össze. Súlyos foku varicositas esetén, különösen akkor, ha a lateralis rendszer egyedül érintett, a reflux a mélyvénából a térd perforátorokon keresztül jut a lateralis rendszerbe.

Forrás: DAVID KACHLÍK. Az alsó végtag felületes véna-rendszere. Új nomenklatúra. Érbetegségek, XVII. évfolyam 1. szám, 2010/1.

http://erbetegsegek.com/image/archivum/2010_1.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük