A korallzátonyok képezik Földünk egyik legsokrétűbb életközösségét. A Közép-dél-Csendes-óceáni térségben Pápua Új Gínea és a Sulu- és Celebes-tengerek közötti részen él a világ legsokoldalúbb tengeri élővilága. Több mint 2000 hal faj él ezen a területen és minden évben fedeznek fel újabb halfajokat. A tudósok feltételezik, hogy a korallok erről a területről terjedtek el, mert távolodva ettől a helytől a korallok fajtaszáma csökken.
A part közeli élőközösségek közül a korallzátonynak a legnagyobb a jelentősége. A kis korall polipok által termelt mészváz képezi a korallok alakját. Ahogy az egyes korall generációk létrejönnek és elpusztulnak az újabb generáció az előzőre építkezik és így évszázadok alatt óriási korall tömbök keletkeznek.
A parthoz viszonyított helyzetük alapján csoportosíthatóak a korallok.
Fringing (szegély) reef: a partok mentén található. A fringing reef nyílt víz felé eső részén élénkebb az élet.
A barrier reef felépítése hasonló a fringing reef-hez csak távolabb van a parttól, de amíg a fringing reef része a partnak, addig a barrier reef és a part között egy lagúna terül el.
Az atoll egy gyűrű alakú korallzátony, mely egy sekély lagúnát ölel körül. Darwin az első tudósok egyike volt, aki az atoll keletkezését magyarázta. Szerinte az atoll korábbi vulkán helyén jön létre, mely év százezredek alatt belesüllyedt a tengerbe. A süllyedő vulkán pereméről indult meg az atoll növekedése.
A sokféleségük ellenére a korallok csak szűk környezeti határok között életképesek. A zooxanthellae algákkal való szimbiózisra van szükség, mert a fotoszintézisből származó energiát hasznosítja a korall. A víz áramlása biztosítja a szedimentáció akkummulálódásának elkerülését. Tápanyagoktól relatíve mentes környezet megvédi a korallokat az elalgásodástól, noha a korallzátonyok körül a plankton termelődés feltételei kedvezőek.
A koralloktól relatíve távoli környezeti hatások is erősen befolyásolhatják a korallok életképességét.
Az eutrofizálódás mellett a felmelegedés is veszélyezteti a korallokat. A tengerparti építkezések az üledék felkavarodás miatt jelentenek veszélyt.
Végső soron a tengeri ökológia olyan, mint a dominó elv. Ha a korallok borulnak, borul az egész tengeri élővilág.