Alsó végtagi vénás rendszer anatómiája
Vénás rendszer anatómiája: felületes és mélyvénás rendszer különíthető el az alsó végtagokon. A vénákban elhelyezkedő billentyűk segítik a vér visszaáramlását a szív felé. Distálisabban sűrűbben helyezkednek el billentyűk a vénákban. A „great saphenous vein” GSV a saphena fascia kettőzetben helyezkedik el, „eye of Horus” szerűen látható az ultrahang képen.
A „sapheno-femoral junction”-hez közel helyezkedik el a terminális billentyű, ettől néhány cm-re distálisan pedig a pre-terminális billentyű. A Giacomini véna egy gyakori variáns, mely a két saphena között található. Kb. 10 cm-rel az inguinalis ligament alatt konfluál a mély femorális véna a femorális vénával, melyet ettől a ponttól véna femorális communis-nak nevezünk.
Visszérbetegség epidemiológiája
A krónikus vénás elégtelenség fogalma: progresszív betegség, melyre anatómiai és klinikai lefolyás jellemző. A klinikai stádiumokat a CEAP 1-6 klasszifikáció írja le. Pókháló visszeresség a populáció 80%-ban fellelhető. Előrement vénás betegség C3-6 a populáció 5 %-ában fordul elő. A C6 betegség előfordulása 0,1-0,5%. A betegség éves progressziója 3,5-4%.
Rizikó tényezők: életkor, elhízás, családi előfordulás.
Alsó végtagi vénás rendszer élettana
A perifériás vénás keringés vis a tergo és vis a fronte motorjai segítik a vér áramlását. Vis a tergo az artériákban uralkodó nyomás hajtja a vért a vénás oldal felé. A vis a fronte révén a mellkasban a légzés hatására keletkező negatív nyomás felé nő a vénás nyomás negatív grádiense.
Élettan: a vénás keringésre alacsony nyomás, kis sebesség jellemző. A centrális pumpa és az izompumpa között billentyűk biztosítják az egyirányú, folyamatos áramlást. A vénák a vérmennyiség kb. 20%-ának megfelelő vérmennyiséget tudnak pluszban tárolni, mely fekvőből álló testhelyzet változás következtében terelődik az alsó végtagi vénás rendszerbe nyomásnövekedés nélkül. Napközbeni állás, láblógatás hatására 10% nőhet az alsó végtagok volumene, mely billentyű diszfunkcióhoz vezethet. Volumen növekedés hatására a vénák keresztmetszete ellipszisről kerekké változik ezzel a nyomásnövekedést megakadályozva. A véna adott pontján uralkodó nyomás a szívtől való vertikális távolságtól függ. „Ambulatory venous pressure” (AVP) akár 30Hgmm-rel csökkenhet izompumpa működés, pl. pipiskedés hatására.
Visszeresség kórélettana
A krónikus vénás elégtelenség patofiziológiája a kórosan megnőtt nyomás, melyet véna elzáródás és billentyű reflux határoz meg. Izompumpa funkció hatására, ha a AVP nem tud 30 Hgmm alá csökkenni kialakul a vénás hypertensio. A vénás hypertensio / krónikus vénás elégtelenség kialakulásának klinikai tünetei (C3-6): oedema, bőrelváltozások (eczema, hiperpigmentáció, atrophie blanche), lipodermatosclerosis, vénás lábszárfekély.
Inkompetens felületes vénák kialakulására a vénafalban lévő collagén, elastin és izomelemek disorganizációja és fibrózisa jellemző. A vénák kitágulása a billentyű szájadék kitágulását vonja magával, mely billentyű elégtelenséghez vezet. Az utóbbi évek kutatásai a multifocalis pathophysiológiai erdetet látszanak igazolni, mely később okoz törzsi varicositást. Mély vénák elégtelensége 80%-ban poszt-thrombotikus eredetű. Vénás fekély kialakulásában kb. 50-50% játszanak szerepet a mély és a felületes vénák elégtelenségei. A perforáns elégtelenség kiterjedése egyenesen arányos a krónikus vénás elégtelenség súlyosságával.
Krónikus vénás elégtelenség tünetei
Nehéz láb érzés, láb fáradás, bőr viszketés, éjszakai lábgörcsök, lüktető érzés, melyek a hosszasabb állás hatására romlanak. Ezek a tünetek a nap végére rosszabbodnak és enyhülnek a lábak felpolcolására vagy mozgás, torna hatására. Kutatások amellett szólnak, hogy a GSV átmérőjével korrelál a betegség súlyossága. A legtöbb műtét utáni kiújulás C3 stádiummal (70%) függ össze.
A krónikus vénás elégtelenség súlyosságának megállapításánál klinikai, anatómiai, haemodynamikai és subjective paraméterek meghatározóak. A CEAP klasszifikációt 1994-ben vezették be, melyből a klinikai klasszifikáció C0-6.
Forrás: Management of Chronic Venous Disease. Clinical Practice Guidelines of the European Society for Vascular Surgery (ESVS). Eur J Vasc Endovasc Surg (2015) 49, 678-737