Általános tünetek:
• hasi fájdalom
• középhasi görcsök
• vizelési panaszok
• fogyás
• flatulencia
• puffadás
• dyspepsia (emésztési zavar)
• rendetlen vérzés
• köhögés, dyspnoe, fulladás
• nyaki nyirokcsomó duzzanat
• vena cava szindróma
• alszár oedema
• alszár thrombosis
A daganat korai felismerésének eszközei:
• UH: transvaginalis (TVS), color doppler (CD)
• markerek: CA125, AFP, β-HCG, Inhibin
• bimanualis vizsgálat
• genetikai vizsgálat a veszélyeztetett csoportban: BRCA1, BRCA2
• a beteg tüneteinek kellő értékelése
Általános elvek
Az ovarium tumorok a női daganatok legrosszindulatúbb csoportját képezik. A rosszindulatú petefészek daganatok kb. 90%-a carcinoma. Kialakulásában, tekintettel hogy specifikus karcinogén nem ismert, a környezeti tényezők sokkal fontosabbak, mint az etnikai faktorok.
Rizikófaktor a nulliparitás, a pozitív családi anamnézis, a gonad dysgenezis a familiáris nem-polyposisos colon carcinoma. Az ovarium tumor az életkor előre haladtával egyre gyakrabban fordul elő, 55 és 60 év között a leggyakoribb. A familiáris öröklött típus az összes ovarium daganat kevesebb, mint 5%-a. Familiáris petefészek daganatok kialakulása szempontjából azok a betegek tekinthetők magas kockázatúnak, akinek a családjában két vagy több elsőfokú rokonban dokumentálható petefészek daganat fordult elő. Azon betegek, akinél korábban emlő vagy méhtest rák fordult elő, szintén magas kockázatúnak tekinthetők, az ovarium daganat kialakulása szempontjából. A BRCA1 és BRCA2 mutációk okozzák a petefészekrákok mintegy 10%-át. Ezek a mutációk általában serosus cystadenocarcinomákkal járnak együtt.
Tekintettel arra, hogy ma még egyetlen olyan ovarium rákmegelőző állapot sem ismert, amelyre egy hatékony szűrő programot lehetne építeni, mindössze a daganat korai stádiumban történt felismerésétől várhatunk a betegség kimenetelére vonatkozóan „kedvező” változást. Magyarországon évente 1200 új daganatos megbetegedéssel és 600 a daganat következtében kialakult halálesettel számolhatunk.
Általános szabály, hogy csak szövettannal igazolt ovárium tumorokat szabad kezelni és a szövettani vizsgálatra az anyagot laparotómiával kell nyerni. Csak speciális körülmények között szabad ezen alapelvtől eltérni.
Adnex régióban lévő benignus és malignus terime elkülönítésére a komplex UH (hasi, endovaginális, Doppler együttes alkalmazása), MR és CT vizsgálat alkalmas módszer.
Szövetmintát laparatomia mellett CT vagy UH vezérelten is lehet nyerni. Apró peritoneális gócok a képalkotókkal elnézhetők, az MR 1 cm körüli, a CT 1 cm-nél nagyobb gócokat tud csak kimutatni. Tehát a peritoneális szórás kimutatására az MR szenzitivitása magasabb, mint az UH/CT-é.
Forrás: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A petefészek daganatok ellátásáról