Főbb jogszabályok

Az Alaptörvény (korábbi nevén: Alkotmány) rendelkezik arról, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Ennek a jognak az érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

II. cikkely értelmében az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezik a betegeket az egészségügyi ellátások során megillető jogairól és őket terhelő kötelezettségeiről, az egészségügyi szolgáltatásokról és az ellátást nyújtó intézményekről.

Jogok és kötelezettségek

A beteg jogai (részletek)

A megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz való jog

Minden betegnek joga van az életmentő, súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, illetve fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez; az egészségi állapota által indokolt egészségügyi ellátáshoz; az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és a választott orvos egyetértésével az ellátást végző orvos megválasztásához, melynek joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően érvényesíthető. A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, terápiával, intézetből történő elbocsátással szemben kezdeményezheti más orvos által történő kivizsgálását (szabad orvosválasztás joga).

Amennyiben a beteget egy adott egészségügyi szolgáltató nem képes az egészségi állapotának megfelelő módon a legrövidebb idő alatt ellátni, tájékoztatni kell arról, hogy melyik egészségügyi szolgáltatónál lehetséges ez (szabad intézményválasztás joga).

Várólistára helyezés esetén a beteget tájékoztatni kell a várakozás okáról, időtartamáról, valamint az esetleges következményekről.

Az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog

Az élethez és emberi méltósághoz való jog abszolút jog, tehát korlátozhatatlan. Egészségügyi ellátás során az emberi méltósághoz való jog akkor érvényesül, ha a betegellátás során a betegekkel emberhez méltóan bánnak.

Az egészségügyi vizsgálathoz megfelelő és diszkrét környezetet kell biztosítani. Ez azt is jelenti, hogy a személyzeten kívül lehetőleg más ne legyen jelen a vizsgálatkor. Arra is van lehetőség, hogy kérésre az orvoson kívül senki ne tartózkodjon a vizsgáló helyiségben. Ha a beteg vizsgálatára orvostudományi egyetem klinikáján vagy oktatókórházban kerül sor, a vizsgálatban részt vevő személyeken kívül tancéllal más személy(ek) is jelen lehet(nek), és ez nem sérti a beteg méltóságát, de erről a beteget tájékoztatni kell, lehetőleg már a betegfelvétel napján. Ennek a szabályozásnak az a célja, hogy az orvostanhallgatók a betegvizsgálatot elsajátítsák.

Az ember személyes szabadságát a betegellátás során is tiszteletben kell tartani, ez azonban a szükséges mértékben és a feltétlenül szükséges ideig korlátozható, amennyiben a beteg állapota ezt feltétlenül indokolja; például önmaga és/vagy mások életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti.

A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.

A hosszú lefolyású, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők lelki ápolása, gondozása, fájdalmának és szenvedésének az enyhítése az embert haláláig megilleti. Ebben a helyzetben komoly segítséget nyújthat a hospice ellátás keretében működő pszicho-onkológia.

A végtisztesség ugyancsak az ember méltóságának a része, annak ellenére, hogy a törvény ezt nem említi.

Az orvosi titoktartáshoz való jog

A betegellátót, illetve bárkit, aki az egészségügyi szolgáltatás nyújtása vagy egyéb jellegű munkavégzés során egészségügyi adatokat ismer meg, a tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában – időbeli korlátozás nélküli – titoktartási kötelezettség terheli.

Ez a jog feltételezi egyrészt azt, hogy a kezelőorvos az orvosi titkot csak az arra jogosulttal közli, másrészt azt, hogy az egészségügyi adatokat bizalmasan kezeli.

A beteg meghatározhatja azok körét, akiknek a betegségével, illetve a betegsége kimenetelévei kapcsolatban felvilágosítás adható, illetve azokét, akik ebből ki vannak zárva. A fekvőbeteg-gyógyintézetben elhelyezett beteg meghatározhatja azt is, hogy az elhelyezéséről, állapotáról kit értesítsen az intézet, illetve kit zár ki állapotának megismerhetőségéből.

Ez a jog a beteg számára lehetőséget biztosít arra is, hogy gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek a részvétele az ellátásban mindenképpen szükséges.

A betegnek arra is joga van, hogy a vizsgálatára, kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne hallják, ne lássák.

Forrás: https://klinikaikozpont.unideb.hu/hu/betegjogok-es-kotelezettsegek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.